Tudományos etika

A tudományos etikák azokat a magatartás-normákat foglalják össze,
amelyeknek irányítaniuk kell a kutatók tevékenységét. A szociológiai
kutatások norma-gyüjteményei ezért foglalkzonak a kutatói tevékenység
céljával, irányításával, pénzügyi feltételeivel, az adatvédelem és a
publikálás kérdéseivel, stb. Ilyen például a emzetközi Szociológiai
Társaság által elfogadott etikai kódex
(lásd: http://www.ucm.es/info/isa/about/isa_code_of_ethics.htm)

Ebből néhány általános elvre hívjuk fel a figyelmet.
  • A szociológusok célja az legyen, hogy megbízható és érvényes tudományos ismeretekhez jussanak kutatásuk révén s ezzel járuljanak hozzá a társadalomról szerzett emberi tudáshoz.
  • Nem szabad részt venniük olyan kutatásban, amelynek adatait vagy eredményeit előre megszabják a megrendelők, támogatók.
  • Tudniuk kell, hogy adataik, megállapításaik, érveik és következtetéseik vitatható jellegűek, nem pedig kétségbevonhatatlan igazságok.
  • Azt is tudniuk kell, hogy tevékenységüknek hatása lehet a közéletre, közgondolkodásra.
  • Az adatgyüjtés, adatfeldolgozás és adatközlés etikai kérdései jogi összefüggéseket is érintenek.
 

Melléklet 1.

ISA ETIKAI KÓDEX
(az ISA Végrehajtó Bizottsága 2001. őszén hagyta jóvá)

Bevezetés

A Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) Etikai Kódexe egy Preambulumból és a szociológusi munkára vonatkozó Etikai Normák négy csoportjából áll. Az ISA-tagság kötelezi a tagokat ezen normák betartására.

Az Etikai Kódex nem kíván részletező lenni, nem terjed ki mindenre és nem merev. Ezért ha egy sajátos magatartásmód nem szerepel a Kódexben, ez semmilyen tekintetben sem azt jelenti, hogy az adott magatartásmód etikus vagy éppen etikátlan.

Preambulum

A szociológusok azon dolgoznak, hogy kutatásaik révén megbízható és érvényes tudományos ismereteket szerezzenek a világról, s hogy ezáltal hozzájáruljanak az emberi életfeltételek összességének javításához. Az Etikai Kódexnek  - mint az ISA-identitás szimbólumának -  célja az, hogy
(1) mindazon csoportok és személyek javát szolgálja, akik akár közreműködői, akár kutatási alanyai, akár művelői a szociológusi munkának, továbbá az, hogy
(2) magatartási útmutatóul szolgáljon, s ennélfogva olyan elvárásokat fogalmazzon meg az ISA-tagok számára, melyek egyfelől a tagok közti viszonylatban, másfelől pedig a kutatók és a külső társadalom viszonylatában érvényesülnek.

Mindazoktól, akik elfogadják ezen magatartási szabályokat, elvárjuk, hogy ezeket tartsák tiszteletben; értelmezzék őket jóhiszeműen; bizonyosodjanak meg róla, hogy érvényesülnek-e a gyakorlatban; továbbá tegyék őket széles körben ismertté.

Minden szociológus  - saját kultúrája, kutatási tapasztalatai és személyes értékei talaján -  még teljesebbé teheti az Etikai Kódexet. Kiegészítheti, de nem sértheti meg a Kódexben lefektetett magatartási szabályokat! Minden szociológus személyes felelőssége, hogy a legmagasabb szintű magatartási elvárásoknak feleljen meg.

Az Etikai Kódex érvényesülése alapvetően az azt alkalmazók önfegyelmén és önkontrollján alapszik. 


 A szociológia mint tudományos és gyakorlati terep

1.1 Mint kutatótól, a szociológustól is elvárjuk, hogy - akár hazai, akár nemzetközi -  munkája során kizárólag a tudományos korrektség elve alapján járjon el; korra, nemre, szexuális beállítódásra, etnikai, nyelvi, vallási vagy politikai hovatartozásra való diszkrimináció nélkül.

1.2 A csoportmunka, a szociológusok közti kooperáció ill. kölcsönös tapasztalatcsere egyaránt szükségesek ahhoz, hogy a szociológia megvalósítsa céljait. A szociológusoktól továbbá elvárjuk azt is, hogy vegyenek részt mind a saját munkáikkal, mind pedig a mások munkáival kapcsolatos tudományos vitákban.

1.3 A szociológusoknak tudatában kell lenniük annak, hogy nézeteik hatást gyakorolnak a társadalomra. Ennélfogva az a kötelezettség hárul rájuk, hogy egyfelől legyenek olyan elfogulatlanok, amennyire csak lehetséges, másfelől legyenek tisztában azzal, hogy kutatási eredményeik nem adnak végérvényes válaszokat [to acknowledge the tentativ and relativ character of the results of their research], harmadrészt pedig ne rejtsék el (tegyék nyílttá, vállalják) ideológiai lkötelezettségeiket. Egyetlen szociológiai nézet sem mutatható be vitathatatlan igazságként.

1.4 A szociológusoknak annak figyelembe vételével kell munkálkodniuk, hogy fenntartsák a szociológia imázsát (a társadalomban a szociológiáról kialakult kedvező képet), s hogy megőrizzék tudományáguk integritását; ez azonban természetesen nem jelentheti az alapvető nézetekkel, módszerekkel és teljesítményekkel kapcsolatos kritikai látásmód feladását.      

1.5 A szociológusoknak oktatói és szakmai munkájuk során egyaránt a nyitottság, a kritikai hozzáállás és a minden tudományos megközelítésmódnak kijáró tisztelet elvei alapján kell eljárniuk.

1.6 A szociológusoktól elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben tanítványaik és ügyfeleik (munkájuk során velük kapcsolatba kerülők) jogait.

2. A kutatással kapcsolatos ügyek

2.1 A szponzorok

2.1.1 A kutatási tevékenységnek a szociológiában gyakran kell támaszkodnia magán- vagy közfinanszírozásra, s így bizonyos mértékben függővé válik a szponzorálástól. A szponzorok  - legyenek azok magánszemélyek vagy közintézmények -  érdekeltek lehetnek abban, hogy a kutatás meghatározott (? számukra kedvező) eredményeket mutasson föl. Ennek ellenére a szociológusoknak nem szabad elfogadniuk olyan kutatási támogatásokat vagy szerződéseket, (1) melyben foglalt feltételek nem egyeztethetők össze  - a szóban forgó kutatás megvalósításával kapcsolatosan kialakított -  tudományos meggyőződésükkel, továbbá (2) amely lehetővé tenné a szponzorok számára, hogy megvétózzák vagy akadályozzák a tudományos eredmények publikálását pusztán azért, mert azok
számukra nem kedvezőek.

2.1.2 A szponzoroknak egyértelmű előzetes tájékoztatást kell kapniuk mind a kutatási program alapvető irányairól, mind pedig a kutatók által alkalmazni kívánt módszerekről. A szponzorokat arról az eshetőségről is tájékoztatni kell, hogy a kutatási eredmények esetleg nem vágnak majd egybe az ő előzetes elvárásaikkal.             

2.1.3 A szponzorok  - legyenek azok akár magánszemélyek, akár közintézmények -  esetleg abban lehetnek érdekeltek, hogy a szociológiai kutatásokat az ő politikai céljaik elérése érdekében támogassák. Akár egyetértenek e politikai célokkal a szociológusok, akár nem, nem lehetnek ezen elvárások kiszolgálói. A szociológusoknak tartózkodniuk kell attól is, hogy antidemokratikus vagy diszkriminatív törekvések közreműködői legyenek.

2.1.4 A kutatók és a szponzorok közti kölcsönösen elfogadott feltételeket lehetőleg írásos megállapodás formájában kell rögzíteni.

2.2 Költségek és árajánlatok      

2.2.1 A szociológiai kutatások számára biztosított pénzügyi támogatásokat a megállapodásban szereplő célok megvalósítására kell fordítani.

2.2.2 Adott helyzetben, amikor a szociológusok ajánlattevőként versenytársai egymásnak, em tehetnek olyan kutatási ajánlatot, amely az adott pénzügyi támogatásból nem valósítható meg, továbbá versenytársaikkal szemben nem alkalmazhatnak a tudományos normákkal összeegyeztethetlen  taktikákat.

2.3  Adatgyűjtés

2.3.1 A szociológusoknak mint kutatóknak nyilvánossá kell tenniük adatgyűjtési módszereiket is.

2.3.2 Szigorúan tiszteletben kell tartani a kutatás alanyainak ill. adatközlőinek biztonságát, anonimitását és személyes adataik feletti rendelkezési jogát, legyen szó akár kvalitatív avagy kvantitatív kutatásról. A kutatók által megszerzett személyes adatok forrását bizalmasan kell kezelni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalra az adatközlők beleegyezésével avagy éppen kérésükre kerül sor. Abban az esetben, ha az adatközlők könnyen beazonosíthatók, a kutatóknak világosan fel kell hívni az ő figyelmüket a kutatási adatok és eredmények publikálását követően várható következményekre. Az adatközlők díjazása elvileg nem zárható ki, mégis lehetőleg kerülendő. Ha mégis sor kerül rá, ennek egyértelmű feltételek mellett kell történnie, különös tekintettel a szolgáltatott információ megbízhatóságára.

2.3.3 Azoknak a szociológusoknak, akik hozzáférhetnek a kutatási anyagokhoz, kötelességük tiszteletben tartani mindazon magánéleti információkat, melyhez a kutatók az adatgyűjtés során jutottak hozzá. Amennyiben történeti magán- vagy közirattárakból származó adatokkal dolgoznak, úgy be kell tartaniuk az adott ország vonatkozó jogszabályait, a nemzetközi tudományos közösség által általánosan elfogadott normákat, s az adott archívum szabályait.


2.3.4 A kutatás alanyainak és adatközlőinek beleegyezését előzetesen kell megszerezni. A rejtett kutatástól általában tartózkodni kell, hacsak nem ez az egyetlen módszere az információk megszerzésének, és/vagy amikor az információk forrásaihoz való hozzáférést hatalmi eszközökkel akadályozzák.


3. Az adatok publikálása és kommunikálása      

3.1 A szociológiai kutatás során összegyűjtött adatok és maga a kutatómunka a kutatók szellemi tulajdonát képezik, akiket általában megillet a szerzői jog is. Ez utóbbi átszállhat a szponzorra vagy a munkáltatóra, ilyenkor azonban a kutatókat méltányos kompenzáció illeti meg.

3.2 Alapelv, hogy maguk a kutatók jogosultak engedélyezni munkájuk publikálását, ill. jogosultak a saját költségükre történő megjelentetésre is.

3.3 A kutatóknak jogukban áll megbizonyosodni arról, hogy a szponzorok a kutatási eredményeket nem manipulálják, ill. nem emelik ki összefüggéseikből.

3.4 A kutatási program megvalósításában lényeges szerepet játszó tudósokat, szponzorokat, technikai és egyéb közreműködőket a követő publikációkban fel kell tüntetni.

3.5 Az adatbázisok mindaddig nem tekinthetők köztulajdonnak, amíg a kutatók meg nem nevezték az adatok forrásait, s megszerzésük módját. Ezt ésszerű időn belül kell megtenniük. Lehetővé kell tenni, hogy más kutatók  - az adatok hitelességét eldöntendő -  betekinthessenek a még nem végleges adatbázisba is.

3.6 A kutatásról már publikált beszámolót úgy kell tekinteni, mint ami a társadalmi közös tudásnak és a tudományos közösség háttérismereteinek részévé vált. Ennél fogva szabadon kommentálható és bírálható, s erre a kutatók természetesen ugyanilyen szabadon reagálhatnak.

4.  A kutatási eredmények tudományon kívüli felhasználása

4.1 A szociológiai kutatások eredményei közérdeklődésre tarthatnak számot. Elterjedésük, melyben az emberek
információhoz való hozzájutásának alapvető joga nyilvánul meg, nem akadályozható meg. Mindazonáltal a kutatóknak óvakodniuk kell kutatási eredményeik eltorzításának, leegyszerűsítésének és manipulálásának
veszélyeitől, melyek a személyközi és a tömegkommunikációban egyaránt előfordulhatnak. A kutatóknak képesnek kell lenniük rá, s ehhez joguk is van, hogy kutatási eredményeik bármilyen félreértelmezése vagy megengedhetetlen célú felhasználása esetén  - ezt korrigálandó -  közbelépjenek.

4.2 A kutatóknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan kérdésekben nyilvánítsanak szakvéleményt, melyekben nem rendelkeznek kellő mélységű tudással, különösen ha nyilvános eszmecserében vagy politikai vitában vesznek részt.

Az eredeti angol szöveg három formátumban is megtalálható az alábbi internetes címeken:
RTF formátum:
http://www.ucm.es/info/isa/pdfs/isa_code_of_ethics.rtf

PDF formátum:
http://www.ucm.es/info/isa/pdfs/isa_code_of_ethics.pdf

HTML formátum:
http://www.ucm.es/info/isa/isa_code_of_ethics.htm

* Kerek zárójelben (…) szereplő dőlt betűs szöveg alternatív fordítási változatot jelent, kapcsos zárójelben ?…? eredeti angol kifejezéseket vagy szöveget adta meg a fordító.
* A fordítás minden hiányosságáért az MSZT elnökét illeti a felelősség. 
    
                                                                                     


Melléklet 2.

1/1/2002.(III.11.)TeB határozat

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Tudományetikai Bizottságának tudományetikai alapelvei

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. Törvény 3.§(1) bekezdés b) pontja az Akadémia jogává és kötelességévé teszi, hogy őrködjék a tudományos közélet tisztaságán. Az Akadémia Alapszabálya 39.§(2) bekezdése a Tudományetikai Bizottságot hatalmazta fel arra, hogy állást foglaljon tudományetikai elvi kérdésekben. Ezen felhatalmazás alapján a bizottság a tudományos kutatóra vonatkozó általános és tudományos kutatómunkát érintő konkrét elveket az alábbiak szerint határozta meg:

I. A tudományos kutatónak
1.mindenkor a közügy, a közérdek elsődlegességét kell szem előtt tartania:
1.1. mindennél előbbre való legyen a köz  egészsége, biztonsága és jóléte iránti felelősség;
1.2. a közérdeket fenyegető jelenségekre fel kell hívni a figyelmet és mindent meg kell tennie az ilyen jelenségek kiküszöbölése érdekében;
1.3.  minden tudását, képzettségét és képzelőerejét a társadalmi jólét növelésére és az ember életminőségének javítására kell fordítania;
1.4.  mindenkivel együtt kell működnie, akik követik a fenti elveket;
2. az igazság, a becsületesség és a tisztesség követelményeit be kell tartania:
2.1 becsületesnek és elfogulatlannak kell lennie, függetlenül a mellé-, alá- és fölérendeltségi viszonyoktól;
2.2 mindenkivel tisztességesen és azonos elvek szerint kell bánnia;
2.3  a döntéseit és tetteit tudásra és érdemre, kompetenciára kell alapítania, kizárva az elfogultságot és összefonódást;
2.4  a korrupció minden válfaját el kell utasítania.

II. A tudományos kutatómunka végzése során
1. figyelembe kell vennie az egyes szakmák, hivatások által elfogadott és közzétett etikai normákat;
2. ki kell állni az igazság, a tudományos igazság és a tudomány szabadsága mellett, erről és ennek összes következményeiről a munkaadót, a munkatársakat és a közvéleményt őszintén
tájékoztatni kell;
3. meg kell felelni az egyes tevékenységek (témaválasztás, kísérleti kutatás) etikai követelményeinek;
4. be kell tartani a tudományos közlés (szerzőség, hivatkozás) etikai normáit, a plágium tényszerű bizonyítása esetén az elkövetés ténye az elkövető hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható;
5. meg kell felelni a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában az erkölcsi követelményeknek.


Az Amerikai Szociológiai Társaság tudományos etikai ajánlását lásd:
http://www.asanet.org/members/ecoderev.html

A szerzői jogokkal kapcsolatos lásd:
http://www.artisjus.hu/dokumentumok/jog_13.html