Magyar on-line folyóiratok

A hazai kurrens on-line társadalomtudományi folyóiratok gyűjteménye

Fundamentum

Az emberi jogok folyóirata


http://www.indok.hu/fundamentum.htm

Budapesti Negyed

Várostörténeti folyóirat Indulás 1993-ban, megjelenik negyedévenként


http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/index.shtml

Educatio

Oktatáskutatási folyóirat
Indulás: 1992, megjelenik negyedévenként


http://www.neumann-haz.hu/digital/educatio/opening.html

Szociológiai Szemle

A Szociológiai Szemle szakmai folyóirat, amely tudományos elemzéseket, ismertetéseket és a szociológiai tudomány életével kapcsolatos publikációkat közöl.


Esély

Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat A szerkesztőség: NYILAS Mihály (főszerkesztő) LÉVAI Júlia (olvasószerkesztő) FERGE Zsuzsa (szerkesztőbizottsági elnök) A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Liliom u. 8. Telefon: (36-1) 216-1310

E-mail: esely@freemail.hu

Kontextus

A KonTextus.hu híreket és információkat ad a magyar tudományos és kulturális élet eseményeiről, mert talán így kiderülhet, hogy mi is történik ebben az országban; vitákat indít különböző folyóiratok legfrissebb anyagaira támaszkodva, mert elege van a visszhang és reflexiók nélküli vitakultúrából; olvasnivalókat kínál az unatkozóknak, mert mindig motoszkál benne a bölcsész lapszerkesztő. Minden többi ajándék.


A Kontextus a hazai kurrens társadalomtudományi folyóiratok gyűjteménye

http://www.kontextus.hu/impresszum/index.html

BUKSZ

„Lapunk bírálatokat közöl a humán tudományok körében megjelent könyvekről. Megbántani senkit sem akarunk, nem is tehetnénk. Hisz a megjelent bírálat éppúgy megítélhető, mint a mű, amelyről íródott. Magyarán: a kritika dialógus kezdete lehet, ezért szívesen látjuk a szerzők válaszcikkeit is, megjelentetjük őket levelezési rovatunkban. Alapelvünk a szakmai igényesség. Mintánk a szigorú Budapesti Szemle és a kiváló New York Review of BUKSZ."

http://buksz.c3.hu/

Jelkép

A Jel-Kép negyedéves tudományos folyóirat. Tanulmányokat, recenziókat, vitacikkeket, dokumentumokat közöl a kommunikáció a közvélemény és a média témakörében. A folyóirat elõdjének tekinti a Rádió és Televizió Szemle c. annakidején kéthavonta megjelentetett folyóiratot, amely a Tömegkommunikációs Kutatóközpont kiadásában került kiadásra. Ebben helyet kaptak a rádiózás és a televiziózás mûhelyproblémái mellett a nyomtatott sajtó elméleti és gyakorlati kérdései, a tömegkommunikáció politika problémái, az akkortájt születõ tömegkommunikáció kutatás és közvélemnykutatás eredményei, módszertani kérdései.

Éveken át Dr. Cserés Miklós volt a Rádiós és Televízió Szemle fõszerkesztõje, aki neves rádió-rendezõként dolgozott. Széles imeretségi körébõl olyan szerzõket kért fel, akik többnyire vezetõ kommunikátorokként a szakma gyakorlati ismerete melelett annak elméleti oldalával is foglalkoztak írásaikban. Rendszeresen jelentek meg angol nyelvû különszámok, amelyek egy-egy hosszabb idõszak tudományos eredményeit összegezték és tették hozzáférhetõvé az érdeklõdõ külföldi kollégák számára.

1989 végén, az elsõ demokratikus választásokra készülve, és Közvéleménykutató Intézet fennállásásnak utolsó hónapjaiban került publikálásra a Választási Elõfutár cimû különszám. A rendszerváltás idején megszüntették a továbbra is csak TK-ént emlegetett Magyar Közvéleménykutató Intézetet, így a Jel-Kép sorsa is bizonytalanná vált. 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóirodája felügyeletével megalakult a Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Dr Hunyady György professzor vezetésével, az ELTE Társadalom és Neveléspszichológia tanszéke mellett kapott helyet a TK volt könyvtárával, adattárával együtt. Ekkor Terestyéni Tamás fõszerkesztõként újraszervezte a folyóiratot, elsõdlegesen a kommunikáció és közvéleménykutatások, valamint a média kérdéskörével foglalkozó tudományos fórumként. A lap azóta a jelelegi formájában, terjedelemben és tematikai tagolásban, negyedévenként jelenik meg.

http://www.c3.hu/~jelkep/

Replika

A Replikát azzal a szándékkal alapítottuk, hogy hozzájáruljunk a hazai társadalomtudományi szakmai közélet fölpezsdítéséhez és az egyes társadalomtudományok közötti párbeszéd kialakításához. Szerkesztési koncepciónk lényege, hogy egy témakör vagy vitaindító cikk kapcsán az adott szakterület kiemelkedő képviselőit kérjük föl reflexiókra, továbbá a téma aktuális nemzetközi szakirodalmából is közlünk fordításokat. Lapunk szociológiai folyóiratként indult: az elsô három évfolyamban elsősorban e diszciplína körébôl közöltünk cikkeket, vitákat, polemikus jellegű szövegeket. 1993-tól profilunkat tudatosan tágítani igyekeztünk: azóta egyre több írást közlünk más társadalomtudományok képviselőitől is... Így lapunkban filozófusok, antropológusok, történészek, pszichológusok, pszichoanalitikusok, közgazdászok is rendszeresen publikálnak. A blokkszerű szerkesztéssel, a blokkok több számon keresztülhúzódó tematikus kapcsolódásával az interaktív társadalomtudomány eszméjéhez igyekszünk közelíteni. Nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a kommunikáció új formáinak tanulmányozására ill. fölhasználására is.

http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/

Szociológiai Figyelő

A Szociológiai Figyelő a szakma fontos szaktudományos lapja volt. Legutóbb 1997 és 2000 között jelent meg, azóta a lap szünetel.

http://www.c3.hu/~szf/index.html

Századvég

Kerékgyártó Béla • Körösényi András • Kövér György • Sághi Gábor Spéder Zsolt (fôszerkesztô) • Stumpf István • Tóth István György

A szerkesztésben közremûködik: Varga Zoltán Olvasószerkesztõ: Stemler Ágnes Szerkesztõségi titkár: Varga Júlia

Kiadó: Századvég Kiadó Felelõs kiadó: Varga Zoltán

A szerkesztôség címe: Századvég Politikai Iskola Alapítvány, 1068 Budapest, Benczúr u. 33. Telefon: (1)-479-5280 • Fax: (1)-479-5290 •

e-mail: VARGAJ@SZAZADVEG.HU

http://www.c3.hu/scripta/

Közgazdasági Szemle

A lapot 1874-ben alapították. 1874-től 1893-ig Nemzetgazdasági Szemle címmel jelent meg., 1893-ban a németből hibásan képzett „nemzetgazdasági” szót „közgazdasági”-ra változtatták és profilját kibővítették és Közgazdasági és Közigazgatási Szemle néven jelentették meg két éven át. 1895-ben lett Közgazdasági Szemle, mivel a közigazgatási témakörben nem tudtak folyamatosan publikálni. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Magyar Közgazdasági Társulat adta ki. 1895-től 1948-ig Közgazdasági Szemle néven volt jelen a magyar szellemi életben. Az 1947-es év a törés a lap életében és irányvonalában, a kor viszonyainak megfelelően megjelent a színen a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle. 1948-ig e kurzusfolyóirat párhuzamosan futott lapunkkal, amikor is a Közgazdasági Szemlét megszüntették. A lap 1954-től indult újra a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági Bizottságának orgánumaként, ettől az évtől kezdve új folyamot számozunk. Folyóiratunkat 1991-től a kizárólag az erre a célra létrehozott Közgazdasági Szemle Alapítvány adja ki. Fő támogatóink: a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Bank. A Közgazdasági Szemlét 1945 előtt nagy nevű elődök jegyezték, mint Jekefalussy József, Mandelló Gyula, Bud János vagy Heller Farkas. 1945 után az újra indult Szemle szerkesztője volt Fekete Ferenc és Zsarnóczai Sándor. Az 1947-1954-es epizód kivételével, a folyóirat szellemiségét néhány alapvető érték tartotta fenn. Magyarországon sohasem hunyt ki teljesen a gazdasági racionalitás és a verseny iránti elkötelezettség, amely az 1954-ben újraindított Közgazdasági Szemlében is érzékelhető. Lapunk egy évben 11-szer jelenik meg. A közelmúlt legnagyobb eredményének a lap tudományos színvonalának növekedését, a fejlett világra jellemző tudományos normák érvényesítését és a lap tematikai megújulását tartjuk. 1996-ban Magyarországon az elsők között jelentettük meg folyóiratunk teljes szövegű elektronikus változatát, amelyet 2002-ben érdemileg továbbfejlesztettünk.

http://www.kszemle.hu/index.php

Magyar Szemle

1992 novemberében indult útjára a felújított Magyar Szemle, 1996 decemberéig havi, azóta kéthavi sûrûséggel. Friss és magas színvonalú tanulmányokban, esszékben, szemlékben, interjúkban valamint izgalmas régi dokumentumokban igyekszik átfogó képet nyújtani a közösségi és egyéni sorsunkat befolyásoló erõkrõl, a magyar és a külföldi szellemi élet különbözõ áramlatairól. A folyóirat 1927 és 1944 között megjelent nagynevû elõdjét Bethlen István volt miniszterelnök alapította, és a két világháború közti szellemi élet vezéralakjai, Szekfû Gyula történész, majd Eckhardt Sándor irodalomtörténész szerkesztették, anyagi fenntartását pedig a hazai tõke elitje biztosította. A Magyar Szemle az ország korszerûsítésének és reformjának, a nemzeti és az európai gondolat egyesítésének, és a politikai középútnak kötelezte el magát. Jelképes jelentõségû, hogy a régi Magyar Szemle Magyarország szuverenitásának elvesztésekor, a német megszállással szûnt meg 1944-ben, az új folyóirat szerkesztése pedig szuverenitásunk visszanyerése után, 1992-ben indult meg. A Magyar Szemle újjáélesztésének gondolatát, e jelképek szellemében is, tevékenyen pártolta a néhai Antall József. Hagyomány és korszerûség, az értékek újjáteremtése, a magyar szellemi élet évszázados folyamatossága és határokon túllépõ egysége, minden irányban nyitott értelmiségi tájékozódás, globális szemlélet, szellemi kísérletezés, a nemzeti újrakezdés stratégiái - ezek a törekvések, témák és eszmények alakítják a Magyar Szemle arculatát. Témáink igyekeznek mindent felölelni a gazdaságtól a tudományos kutatás etikájáig, a történelemtõl a vallásig, a mûvészettõl a filozófiáig. Elsõrendû feladatunknak tartjuk azt, hogy megismerjük és megismertessük a jelen és a jövõ magyar társadalmának problémáit és perspektíváit. Vizsgáljuk, hogy mi is történt Magyarországon az elmúlt években. Melyek a kibontakozó korszerû magyar polgári társadalom létrehozásának kulcskérdései és részletfeladatai, s hogyan találkoznak ezek a világtendenciákkal? Milyen nemzetünk mentális és egészségi állapota? Melyek azok a kitörési pontok, ahol a magunk értékeit õrizve és kibontakoztatva lehetünk a korszerû világ részesei? Szerzõink közt egyaránt megtalálhatók a hazai szellemi élet vezetõ egyéniségei és tehetséges fiatalok, a nyugati magyar emigráció és a határon túli magyarság legjobb elméi, külföldi értelmiségiek és politikusok. Hogy csak néhányat említsünk munkatársaink közül: Andorka Rudolf, Balla Bálint, Berényi Dénes, Zbygniew Brzezinski, Buda Béla, Csurgay Árpád, Debreczeni József, Egyed Ákos, Fehérvári Géza, Gyökössy Endre, Herczegh Géza, Hervé de Charette, Jelenits István, Jókai Anna, Kádár Béla, Kulcsár Kálmán, Lámfalussy Sándor, Martonyi János, Mádl Ferenc, Nemeskürty István, Németh Zsolt, a néhai Nyíri Tamás, Orbán Viktor, Pataki Ferenc, a néhai Pethõ Tibor, Pozsgay Imre, Roger Scruton, Somfai Béla S. J., Vizi E. Szilveszter. A Magyar Szemle 1997-tõl kéthavonkénti megjelenésre és új, A5-ös, 224 oldalas formátumra tért át, a fõrészben mintegy tucatnyi tanulmányt, a Körkép-rovatban ugyanannyi könyvkritikát és eseménybeszámolót közlünk. 1997/3-4-es számunkkal kezdve a Magyar Szemle minden számának válogatását felvisszük a világhálóra. Reméljük, hogy lapunk ily módon eljuthat a külföldi magyar értelmiség olyan köreibe, amelyek a Magyar Szemlét korábban nem ismerték, vagy nem tudtak hozzájutni. Ugyancsak szeretnénk elérni olyan magyar egyetemistákat, akik folyóiratot nem vásárolnak, de a világhálóhoz hozzájuthatnak. Természetesen azt is reméljük, hogy új elõfizetõket nyerhetünk a lapnak.

http://www.magyarszemle.hu/