Az identitások korlátai

Felhívás
Az identitások korlátai. Kollektív traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétől 1990-ig című konferenciára
Jelentkezési határidő: 2010. március 1.
Konferencia időpontja: 2010. május 14-15.
Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK, Piliscsaba

Felhívás jelentkezésre

,,Az identitások korlátai. Kollektív traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétől 1990-ig”

című konferenciára

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK, Piliscsaba, 2010. május 14-15.

 

Az állami beavatkozások, a politikai erőszak-alkalmazások során keletkezett traumatizálódások különböző értelmezési lehetőségeit állítjuk az − interdiszciplináris és a trianoni határokat átlépő − konferencia középpontjába. Megfogalmaztunk néhány előzetes kérdést, amelyek remélhetően kellő keretet és motivációt jelentenek a részvételhez.

Hogyan lehet a saját igazságainknak megfelelően olyan történeteket és társadalomképeket formálni, amelyek egyidejű tapasztalatokat, de eltérően pozícionált értelmezéseket tartalmaznak? Lehetséges-e egy politikai diktatúra kutatását nem csupán a „vége felől” elkezdeni, s ha igen, milyen múltképünk lesz? Ez a kérdés arra vonatkozna, hogy a kortárs és az utólagos nézőpontok különbözőségének nagy jelentősége van az értelmezésekben.

Hogyan és milyen adekvát fogalmakkal (a nyílt ellenállástól a kollaborációig) írható le a politikai hatalmat birtoklók és az alávetettek − például lokálisan és regionálisan is eltérő − kapcsolatrendszere? Megállapítható-e az, hogy a traumatizálódások történeteiben mekkora szerepe volt a személyiségnek és a társadalmi együttélési formáknak? További empirikus kutatásokat igénylő kérdés, hogy a radikális állami beavatkozások, a terroralkalmazás idejét tekintve hol, milyen értelemben, mikortól ,,fogható meg”, írható le az uralmi viszony? Az utóbbi kérdést kissé magyarázva: valóban célravezető az az eljárás, amely az uralmat és a társadalmat kölcsönhatásaiban, és nem pedig ellentétekben fogja fel?

Milyen értelemben lehet társadalomról (emberi együttélési formákról), egyéni és kollektív identitásról beszélni a politikai diktatúrában? A társadalom/történetkutatói felelősség kérdése is megfogalmazódik, amely többek között arra vonatkozik, hogy miképpen lehet – fekete-fehér leegyszerűsítések ésönkényes relativizálások nélkül – az életszerűség és a szakszerűség normáit szem előtt tartva társadalom/történelemképeket formálni. Ez a fiatal nemzedékek identitása szempontjából is fontos kérdés. Tájékozatlanság, eufemizmusok, ideologikus megközelítések, tabusítások, modellek keverednek sokszor anélkül, hogy az ,,érintettek” kortársi tapasztalatáról koherens képünk lenne. A trauma szó eredeti jelentésében sebet jelent. A kollektív, kölcsönös sebesülések Kárpát-medencei történéseiről nem a kinyilatkoztatások, megbélyegzések szintjén, hanem a kortárs kontextusok és jelentéstartalmak gyakran különböző (például generációs, vagy interdiszciplináris) értelmezéseinek, felfejtéseinek igényével szándékozunk beszélni.

Elöljáróban a következő főbb témaköröket javasoljuk:

- Trauma, traumatizálódás − tabu, tabusítás. Fogalmi, elméleti kérdések

- Terror, ellenségeskedés, szolidaritás, kooperáció, kollaboráció a társadalom különböző színterein

- A tulajdon gazdasági, társadalmi, jogi és szimbolikus jelentései − földek, házak, közösségi terek, mint például templomok történetei

- A társadalom paraszttalanítása

- Az „ átöltözések” történetei és jelentései

- Apák és fiúk, anyák és lányok önközlése az alkalmazkodás lehetőségeiről és fokozatairól

- A radikális változtatások és változások (a helytől a foglalkozásig) megéléstörténetei

- A hallgatás kultúrája és társadalma – tabuk, tabusítások

- Ön- és idegenképek. Felekezetek, nemzetiségek, etnikumok

Bármelyik témakör esetén külön is utalni lehet az összehasonlításra, például nemzedéki, nemi, lokális, regionális (hazai és külföldi), foglalkozási és társadalmi tekintetben. Az interdiszciplináris jellegből fakadóan a kérdések, témák tesztelésére, elemzésére választott történeti források köre is igen széles: a hagyományos írásos dokumentáción túl az audiovizuális (interjúk, vagy archív- és dokumentumfilmek) felvételek vizsgálata is fontos lenne.

Reméljük, hogy minden jelentkezőnek találunk helyet a két napra tervezett programban. Ennek végső beosztását a jelentkezések sorrendje és a tematika alapján tudjuk eldönteni.

A konferencián hangsúlyt fektetünk az előadások utáni beszélgetésre, vitára. Lehetőség szerint nem tervezünk párhuzamos szekciókat. A minél jobb előkészítés érdekében a szekcióvezetőkkel szervezés közben felvesszük a kapcsolatot, az együttgondolkodás lehetőségét biztosítva. Szerepüket nem csupán formálisnak gondoljuk.

A konferencia tényleges eredményeitől is függően, az előadások szerkesztett változatát külön kötetben szeretnénk publikálni.

A konferencián való részvétel önköltséges, Az előadással jelentkezőket arra kérjük, hogy választott témájuk címét és féloldalas összefoglalását küldjék el

2010. március 1-ig a következő címre: bogre@freemail.hu; jokovacs@invitel.hu

Bögre Zsuzsanna Ö. Kovács József

szociológus történész

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Miskolci Egyetem

Szociológia Intézet Történettudományi Intézet